A melegburkolatok egyik kedvelt tagja a szalagparketta.
Általában 14 mm vastag 2200 mm hosszú és 200 mm széles. Vannak ettől eltérő méretű parketták is, de a legtöbb a fenti mérettel rendelkezik. Felépítése szerint tömör fát tartalmaz, (ezért is lehet parkettának nevezni). Megkülönböztetünk egy alsó hordozó réteget, mely kb 10 mm vastag, ez egymásra merőlegesen rakott vörösfenyő, és ennek a tetején a nemesfa, ami bükk parkettánál bükkfából, tölgy parkettánál tölgyfából készül. Megjelenésében mintázatában lehet parkettamintás, vagy hajópadló mintás. A minta a parketta árára is hatással van. A parkettamintás olcsóbb, mivel könnyebb kisebb szeleteket kivágni a fából egészséges sérülésmentes anyagból, mint egy nagyobb hajópadló felületet. Ezt a felső réteget szokták felületkezelni, általában lakkozzák, de az olajos felületkezelés is egyre elterjedtebb. Ebből következik, hogy lerakás után ezt a parkettát felületkezelni nem kell, mert többször van lakkozva vagy olajozva a gyártási folyamat során.
Lerakása hasonló a laminált padlóhoz, de ezt érdemes szakemberre bízni. Főleg abban az esetben, ha az itteni példa esetén is a tulajdonos a ragasztásos fektetést választotta. Ahhoz hogy ide érjünk néhány kevésbé látványos, ám annál fontosabb lépést el kell végeznünk, hogy a parketta valóban évtizedeket velünk tudjon tölteni a lakásban. Kicsit felgyorsítva a folyamatot, vásárlónk ellátogatott a Jola üzletünk egyikébe, megtekintette a kínálatot, és a fal és bútorzat színt figyelembe véve, az eladóval a padlófűtést megemlítve (padlófűtés esetén bükk és juhar szalagparketta nem lerakható) a mintázatot és a felületkezelést megtekintve kiválasztott a neki leginkább tetsző parkettát, esetünkben egy tölgy hajópadló mintázat mellett döntve. Igényként merült fel a minél halkabb lépészaj, illetve megemlítette az aljzat nem tökéletes sík felületét.
- A parkettás mester a helyszínen megtekintette és felmérte az aljzatot, és vásárlónk megvásárolta a szükséges kiegészítőket. Általánosságban elmondható, de ebben az esetben különösen indokolt volt az aljzat felcsiszolása, mivel nem csak nem volt sík, de porózus szemcsés is volt.
- Mesterünk először egy durva rézlemezes csiszolóval kezdte „nagyjázni” majd átváltott a finomabb csiszolópapírra.
- A munka elvégzése után ipari porszívóval felszívták a lecsiszolt port. (Fontos megemlíteni, hogy otthoni porszívó nem jó erre a munkára, mivel ezekhez a finom porszemcsékhez ipari – erre a célra kifejlesztett – porszívót lehet alkalmazni, ellenkező esetben az otthoni porszívó elromlik.)
- Ezt követi az aljzatkiegyenlítő alkalmazása. Ahhoz, hogy jól működjön az aljazatkiegyenlítő, a pormentes beton aljzatra egy kötőhidat, alapozót kell felhordani, ecset, henger segítségével. Különösen figyeljünk a sarkokra, ide lehet többször is visszajárni, alaposan átitatva az aljzatot.
- Amikor ezzel elkészültünk, és az aljzat megfelelő felhordjuk az önterülő aljzatkiegyenlítőt. Esetünkben melegburkolatnak megfelelő padlófűtésre ajánlott terméket. Az aljzatkiegyenlítő zsákban forgalmazott cementszerű por anyag, amit hideg vízzel fúrószáras keverővel csomómentesen elkeverünk. 3-és 10 mm közötti vastagságban alkalmazhatjuk egyszeri öntés esetén. Itt is mint a beton aljzat készítésnél fontos, hogy száraz legyen az aljzat burkolás előtt. Ezt lehet és kell is ellenőrizni.
- Az ellenőrzéshez vannak „népi” módszerek, mint a sószórás, a gúla égetés, nylonzacskós „mérés”, azonban ezeket inkább tájékoztató jellegűnek vegyünk, mintsem hogy erre alapozzunk. Az igazán megbízható módszer a műszeres nedvességmérés. Itt is igaz az a mondás amit Dux Professzor Úr mondogatott nekem a kémia laborban, hogy egy mérés nem mérés, két mérés fél mérés, három mérés egy mérés. Vagyis minden helyiségben három különböző helyről vett mintával lehet pontosan megállapítani az aljzat nedvességét. Amennyiben nedves az aljzat nem szabad parkettázni, mert a parketta felszívja és tönkremegy.
- A fotókon látható, talán leginkább a shakerre emlékeztető tárgy a nedvességmérő készülék. Az aljzatból vett mintát porrá aprítjuk, beletesszük a műszerbe melléteszünk egy karbidporos ampullát, és néhány vasgolyót. Felrázzuk, aminek következtében a vasgolyó összetöri az ampullát, a karbid kiszabadul, reakcióba lép az aljzat porral, és húsz perc múlva leolvasható, mennyi nedvesség van az aljzatban. 0,2%-nál magasabb nem lehet. Esetünkben az aljzat megfelelő szárazságú.
- Következhet a parketta lerakása. Lerakásnál több mintát alkalmazhatunk: sima futó, téglakötés, diagonál. A ragasztót fogazott spaklival hordjuk fel, ami a réseknek köszönhetően a megfelelő mennyiségű ragasztót hagyja a betonon.
- A parketta nútolására vigyázzunk lerakás közben. Itt is alkalmazni kell a dilattációs hézagot, amit a falnál a szegélyléccel, a küszöböknél burkolatváltó profillal takarunk el.
Fiszter István
Termékmenedzser