„Nem látja a fától az erdőt.” szól az ismert mondás. Az emberiség, az őskortól kezdve szoros kapcsolatban állt a fával. Használta fegyvernek, tüzelőanyagnak, építőanyagnak. Számos előnyös tulajdonsága miatt a fa gyakorlatilag mindenhol körbe vesz minket.
A Fa kedvező tulajdonságai:
- Természetes és környezetbarát.
- Jól megmunkálható.
- Gyakorlatilag hulladékmentesen felhasználható.
- Jó hang hő és elektromos szigetelő.
Persze hátrányos tulajdonságai is vannak:
- Környezeti hatásokra érzékenyen reagál
- Biológia kártevők megtámadhatják.
Szakszerű felhasználás mellett ezek a hátrányok kiküszöbölhetők, vagy csökkenthetők. Ahhoz, hogy folyamatosan megfelelő mennyiségű faanyag álljon rendelkezésre annyi fát szabad kitermelni, mint amennyi ugyanannyi idő alatt újra termelődik. Ezt a tervszerű erdőgazdálkodás szabályozza. Fafajonként más-más időre van szükség, hogy a fa elérje a vágási kort, amikor a leggazdaságosabb kitermelni. Akác és nyárfák 25-40, míg a bükk és tölgyfák 100-120 év alatt érik el ezt a kort. Érdekesség, hogy hazánk területének kb. 19% erdő, ennek kb. 22% akácerdő. Ez önmagában nem nagy szám, azonban akácerdeink területe nagyobb, mint az összes európai ország akác erdeinek területe, nemzetközileg az akác kimondottan magyar fának számít.
Akácfa ízletes fehér virága
A növekedését több tényező befolyásolja, ilyen a tengerszint feletti magasság, a klíma, és a talajviszonyok. Azzal sem lehet jó hatást elérni, ha egy fát az ideálisnál később termelünk ki, mivel egy idő után évgyűrűi csökkennek, ezáltal rosszabb lesz a fa minősége. Láthatjuk, hogy a tervszerű erdőgazdálkodás sok összetevős folyamat, aminek egy részét nem tudjuk befolyásolni, éghajlat, klíma, más részét, mint pld a talaj tápanyagtartalma, odafigyelt munkával befolyásolható. Azonban megfelelő klíma, és talajviszonyok mellett sem érhető el minden esetben optimális hozam. Sokszor egyéb tényezők is befolyásolják a fa hozamát. Ilyenek a biológia kártevők a gombák a rovarok. A farontó gombák mind az élő, mind a feldolgozott fát megtámadhatják, a fa tartalék tápanyagát felhasználva gyengítik a szerkezetet. A penészedés, a kékülés, a fülledés a korhadás. A farontó rovarok, a frissen kivágott, a száradó fában és a késztermékben tudnak kért okozni. A rovarok által a fában létrehozott járatok gyengítik a szerkezetet, és elősegítik a gombák megjelenését. Ellenük megelőző, és megszüntető védelemmel lehet védekezni. Előbbinél a bekövetkezendő betegségeket előzzük meg utóbbinál, a már kialakult kárt szüntetjük meg. Gőzöléssel, impregnálással áztatással védekezhetünk. Örökletes hibák, vagy optimális növekedési feltételek hiánya fahibákat okozhat. Ilyenek a törzs alak hibái, a szövetszerkezeti hibák. Előbbinél a sudarlósság, a terpeszesség a bordás növés és a villás növés utóbbinál a csavarodott növés a külpontosság. Környezeti hatások is okozhatnak elváltozásokat. Ilyenek a repedések mint a fagyrepedés.
Smaragd kőris kéregrontó által hagyott nyomok
Gombakárosodás jele az elszíneződés
Gombafonalak mikroszkóp alatt a faszövetben
Megcsavarodott fatörzs
Repedések a fagyűrűkben
A törzs bordás növése
Fa impregnálása autoklávban
Fa gőzöléses védelme
Amíg egy hajtásból felnőtt fa, majd feldogozott használati tárgy lesz sokszor 80-100 év is eltelik. Eközben a környezeti hatásoknak, gombáknak rovaroknak fagynak kell ellenállnia, míg feldolgozva környezetünk része lesz. Ezzel a néhány gondolatommal szerettem volna, megmutatni mennyi csoda rejlik egy sokszor hétköznapinak tűnő használati tárgyban..
