A rövid előzmény, bevezető után rátérnénk a burkolatcsoport részletes elemzésére, alkalmazási feltételeinek ismertetésére.
A padló pozíciója, elhelyezkedése az építményben, funkcionális megkötések
A gyártástechnológiák és anyagrendszerek mai fejlettségi fokán azt kell mondanunk, hogy szinte minden padlóburkolat alkalmas, esetenként megkötésekkel, bármely beltéri járófelület kialakítására.
Korábban a gyakorlat azt mutatta, hogy padló-parketta jellemzően a lakószobákba, esetleg közlekedő-előszoba helyiségekbe került.
Ma már ennél sokkal árnyaltabb a kép, a már jelzett technológiai fejlődés, divatirányzatok, révén.
Lássuk, a különféle burkolattípusok hol és hogyan alkalmazhatók:
Hajópadló
Nevéből adódóan, és a már ismertetett származási helyére, hajók fedélzet borítása, u.n. nút-féderes kialakítású, általában fenyő félékből készül. Korábban csak magasabb gyantatartalmú fenyőkből készítették, pl.cédrus, napjainkban azonban már a lucfenyő vette át a vezető anyagszerepet. Az illesztési mód régen azért alakult ki így, mert a hajóépítésnél a vízzárás feltétel volt, és azt a nútba helyezett szurkos szizál zsinórral érték el, az egyedi szálakat szögezéssel rögzítve az alatta található bordázatra.
Ma sincs ez másképp, a hajópadlót párnafa rendszerre fektetik, de már nem látható, hanem rejtett szögezéssel, tűzéssel. Járófelületi megjelenése lehet sarkos, vagy fózolt hossz élű, igény szerint. A sarkos megoldás jobban tisztán tartható, a fózolt kivitel megjelenésében többet nyújt, esztétikusabb, és az esetleges nedvességváltozás miatti alakváltozás sem jelenik meg annyira zavaróan, mint egy egyenes élű kivitelnél. Jellemző vastagsága 20-24 mm, elemek szélessége 12-18 cm.
Igény szerint, megfelelő felület előkészítés után jól kezelhető olajokkal, viaszokkal, rugalmas lakkrendszerekkel. Általában járófelületre megfelelő, de érzékeny az ütés és erős nyomás miatti alakváltozások, benyomódások, miatt.
Igényes gyártók az egyedi szálak hátoldalába 2-3 hosszanti bemarást készítenek, ez csökkenti a későbbi deformáció, „csónakosodás” esélyét.
Anyagvastagságánál fogva a hajópadló nem alkalmas padlófűtés esetén, mivel egyrészt a fenyő rossz hővezető, másrészt vastagsága a még elfogadható 14-15 mm-nél több.
Svédpadló
A tömörfa svédpadló teljes keresztmetszetében egy anyagból készül. Ez a tulajdonsága megkülönbözteti minden olyan padlóburkolattól, ami több egymásba ragasztott rétegből épül fel. A tömörfa svédpadló körben nútféderes kialakításban kerül legyártásra, amely lehetővé teszi a padlók folyamatos egymás mellé, illetve egymás után történő fektetését. A padlók fektetésekor az esetleges szintkülönbségek elkerülésére a svédpadlók jellemzően hosszirányban és keresztirányban is fózolt kivitelben készülnek.
Természetesen kapható fózolás nélküli kivitel is, ezt azonban a fektetés után alapos szintkiegyenlítő csiszolással kell megmunkálni, amit követhet a felület bevonás olajjal, viasszal, lakkal.
Anyagát tekintve kemény lombos fafajokból készítik, ami lehet tölgy, kőris, dió, ritkábban bükk, juhar, vagy exota, bambusz, igény és pénztárca határozza meg.
A nútféderes kapcsolatnál az egyedileg kialakított profilnál alkalmazott enyhe fózolások, valamint a vállvégződések kialakítása növeli az észlelhető, léátható, méretpontosságot. Az alsó oldalon a feszültségmentesítő nútok nagymértékben megakadályozzák a padló teknősödését.
Anyagvastagságánál fogva csak a csökkentett vastagságú, 8-10 mm-es, svédpadló alkalmas padlófűtés esetén, mivel egyrészt mint kemény lombos fafaj, viszonylag jó hővezető, másrészt vastagsága ez esetben még elfogadható határon belül van. Meg kell jegyeznünk, hogy ez a vékonyított kivitel nem adja azt az előnyt, amit egy klasszikus svédpadló, anyagvastagsága okán elvégezhető többszöri csiszolhatóság, tud nyújtani.
Gyakorlatilag helyiség megkötés nélkül alkalmazható, mint ahogy a fenti képeken is látszik, konyha, nappali, amerikai konyha, mind-mind a fogadó lehetőséget jelentik.
Itt ejtenénk szót a padló, parketta fektetés néhány alapszabályára, amit be kell tartani a tartósság érdekében:
A padló vagy parketta fektetése előtt az aljzat teljes kiszáradását biztosítani, ennek mértékét ellenőrizni kell. A beton nedvességtartalma nem haladhatja meg az 1,8 %-ot, de 5% nedvességtartalmon belül egy párazáró réteg felhelyezésével a burkolás elkezdhető. Tudni kell, hogy 1% aljzat nedvességtartalom csökkentés időszükséglete intenzív átszellőztetés mellett 8-12 nap, tehát érdemes erre a kötelező műveletre megfelelő időt biztosítani. A párazáró réteget egyébként a szakemberek minden új építés esetében, még ha a szerkezet nedvességtartalma mérten sem haladja meg az 1,8%-os értéket, javasolják, tekintve, hogy egyéb épített szerkezetekből egy páradiffúzió ronthatja a gondos előkészítés eredményét.
A beton felületi egyenetlensége 2 méteren belül maximum 2 mm lehet. Amennyiben ez nem biztosított, a felület kiegyenlítéséről gondoskodni kell, mivel ez a későbbiekben állékonysági problémákat fog okozni, a padló bemozdul, rések keletkeznek, mozog és nyikorog a padló.
Ne fogadják el azt az ötletet „szakember” részéről, hogy majd több ragasztóval, aláékeléssel, vagy más burkolattípusoknál több réteg alátétfóliával, egyenlíti ki a szintdifferenciákat, azokat aljzat kiegyenlítő anyagokkal kell megszüntetni.
A parkettát a felületre csak azután szabad leragasztani, ha a fogadó felszín hőmérséklete 20ºC körül van. Ez ne csak egy pillanatnyi állapotra vonatkozzon, a műveletek során ezt folyamatosan célszerű biztosítani.
Fontos szempont a padló, parketta környezetének páratartalma, mivel a tömörfa termékek gyártás során már alapanyag állapotban 8-9 % nedvességtartalomra kerülnek leszárításra, ami a későbbiekben változik a környezeti behatás révén. Ha a relatív légnedvesség változás túl nagy értékű, a termék nedvességet vesz fel, ami a beépülést követően kiegyenlítődik, és a burkolatban rések keletkezhetnek, vagy ellenkezőleg, a burkolat bedagad, felpúposodik.
A természetes fa alapanyagú termékek rosszul viselik a tárolás, beépítés, használat során bekövetkező, túl intenzív, páratartalom változásokat, vagy az aljzat kiugró hőmérsékleti értékeit (pl. rosszul szabályozott melegvizes vagy elektromos padlófűtés). Ne felejtsük: padlófűtés esetén, természetes fa alapanyagú padló, parketta max. 14 mm vastagságig ajánlott, tekintettel a faanyagok magas szigetelési értékeire. A hővezetési képességről alant egy táblázattal is tájékoztatjuk Önöket.
Egyes parketta alapanyagok keménysége és hővezetése parketta | ||
Fafaj | Keménység* Brinnel N/mm2 | Hővezetés W/mK |
Juhar | 26-34 | 0,16-0,18 |
Nyír | 21-34 | 0,14-0,16 |
Bambusz | 30-34 | 0,16 |
Bükk | 28-40 | 0,16 |
Tölgy | 23-42 | 0,13-0,20 |
Kőris | 28-40 | 0,15-0,17 |
Cseresznye | 28-31 | 0,13-0,15 |
Merbau | 37-43 | 0,18-0,19 |
Dió | 25-28 | 0,13-0,15 |
Wenge | 39-50 | 0,18-0,20 |
Lucfenyő | 13-16 | 0,10-0,12 |
Erdei fenyő | 14-23 | 0,14 |
Vörös fenyő | 19-25 | 0,12 |
Célszerűen biztosítani kell a helyiség levegőjének 45-60% közötti relatív páratartalmát, ez úgy a lerakás, mint a későbbi használat, praktikus feltétele.
Nem közömbös az sem, hogy milyen fafajt választunk a padló anyagaként, mivel egyes fafajok tulajdonságai jelentősen eltérnek egymástól úgy keménység, mint hővezetési készség tekintetében.
A nagy keménység és a jobb hővezetési képesség gyakorlatilag összefügg, minél nagyobb mindkét érték, annál alkalmasabb padló, parketta anyagként a fafaj.
Természetesen, mint mindenkor, most is állunk rendelkezésükre, úgy a legkiválóbb termékekkel, mint szolgáltatásokkal, mert tudják: