A laminált padló aljzat

Az aljzat egyenessége

Előző írásomban a padló burkolását megelőző folyamatokat kezdtem bemutatni. Az első pont az aljzat szárazságának ellenőrzése volt. Ezt kronológiailag megelőzi a padló aljzat egyenességének ellenőrzése és biztosítása.

A padló aljzat egyenessége

Itt leegyszerűsítve arról van szó, hogy a fogadó aljzatnak egyenesnek kell lennie kiemelkedések, besüllyedések nem torzíthatják a fogadó felületet.



Felvetődhet a kérdés, hogy miért?

Ahhoz, hogy a lefektetett padló lamellái a különböző terhelési pontok nagyságától függetlenül homogén egybefüggő járófelületként viselkedjenek szükséges, hogy ennek a járófelületnek az aljzattal érintkező része mindenhol egyformán illeszkedjen és kontaktálódjon a fogadó felülettel. Ekkor tudja a padló eloszlatni a rá nehezedő nyomást, ami lehet pontszerű, statikus, mint pl.: egy szekrénysor vagy egy ágy, és lehet változó mobil nyomásgyakorlás, mint pl.: a szobában járkáló egy vagy több személy súlya.

A padlónak egyszerre kell ellenállnia a nyomásnak, és eloszlatnia a rá nehezedő statikus és/vagy mobil terhelést.

Egyenetlenség esetén

Mi történik akkor, ha az aljzatban egyenetlenségek találhatók?

A kiálló pontoknál a padló hozzáér az aljzathoz, a mélyedéseknél a terhelés hatására próbálja követni az aljzat vonalát.

Ezáltal a padló a lehetőségeihez képest próbál idomulni a fogadó aljzathoz, amit az oldalán lévő klikk rendszer próbál lekövetni. Amennyiben mobil nyomáspontok táján található ez az egyenetlenség a padló, bár minimális mértékben, mégis függőleges mozgást is végez. Ezáltal a klikk rendszer, vagy ragasztós padlók esetén a nút-féder rész folyamatos igénybevételnek lesz kitéve, ami a kapcsolódás kilazulásához, egy idő után pedig akár a töréséhez is vezethet, ami tönkreteszi a padlónkat.



Ezért fontos!

Hogy a fogadó aljzatban két méterenként a szintkülönbség nem lehet nagyobb 2mm-nél. Ezt a helyiségben hosszú, 2 méteres vízmértékkel ellenőrizhetjük a helyiség több pontján alkalmazva.

Egyenetlenségek megszűntetése

Az önmagában nem baj, ha valamelyik irányba minimális lejtése van a szobának, de ebben ez esetben a lejtése egy irányba mutasson. Amennyiben ilyen feltételt nem tud biztosítani a fogadó aljazt, akkor valamilyen aljzatkiegyenlítésre van szükség. A történelmi hűség kedvéért megemlítek néhány korábban alkalmazott, de ma már irodalmilag nem javasolt technikát. Ahogy szokták mondani „nagyapáink korában” a költséghatékonyságot és az időfaktort valamint, az akkor a kereskedelemben elérhető építési anyagokat is figyelembe véve amennyiben a helyzet úgy kívánta leegyszerűsítették az aljzatkiegyenlítést. Abban a helyiségben ahol nem kellett a teljes felületre aljzatkiegyenlítőt önteni, mint pl.: megsüllyedt sarkok esetében, ott csemperagasztót vagy gipszet alkalmaztak. A sarkokban lévő bemélyedést ezáltal hozták egy szintbe a szoba többi területével, és amikor megszáradt a kiöntött gipsz vagy csemperagasztó, elkezdték a padló lefektetését.

Az aljzatkiegyenlítő

Ma már, szerencsére számtalan, az adott helyzetnek megfelelő aljzatkiegyenlítő kapható. Gyártanak különböző vastagságot, száradás közbeni repedés nélkül elbíró aljzatkiegyenlítőt ugyanúgy, mint extra gyorsan kötőt, de létezik szál erősített és kültérre szánt aljzatkiegyenlítő is. Az adott helyiségbe megfelelő aljzatkiegyenlítő kiválasztását bízzuk szakemberre, mellyel időt és pénzt spórolhatunk meg, és elkerülhetjük az aljzatkiegyenlítő nem megfelelő alkalmazását

A különböző aljazkiegyenlítő márkákról általánosságban elmondható, hogy ránézésre cementszerű színű és állagú por anyagról van szó, mely zsákos kiszerelésben kerül forgalomba.



Érdemes odafigyelni

Vásárláskor ellenőrizzük a szavatossági idejét, és azt, hogy a zsák fogásra ne egy nagyméretű kemény téglára hasonlítson, hanem azt az érzetet kelte, mint amikor liszt vagy homok található a csomagolásban. Ellenkező esetben az összeállt aljzatkiegyenlítőt nem fogjuk tudni felhasználni.

aljzatkiegyenlítő alkalmazása



Ügyeljünk

A felhasználásra való előkészítésnél az előírás betartására, csak annyi vizet használjunk fel amennyit az előírás megenged,

ellenkező esetben, a kelleténél több víz használata esetén előfordulhat nagyfokú zsugorodás, száradás közben a felületen repedések jelenhetnek meg, foltosodás, a felület porózussá válhat.
Az előírtnál kevesebb víz használata is gondot okozhat, ami a kelleténél gyorsabb száradáshoz vezethet, ami megakadályozza a termék megfelelő felhordását, elkenését. Ilyenkor a légbuborékok még tüskés henger alkalmazása esetén sem tudnak teljes mértékben eltávozni a masszából, ezáltal ilyenkor, gyenge minőségű, lyukacsos felületet kapunk, ami párosulhat a felület repedésével, gyenge tapadásával.
Szintén, a száradás felgyorsulásához, ezáltal nem megfelelő aljzat készítéséhez vezethet az előírnál melegebb víz alkalmazása.

Aljzatbeton egyenetlenségeinek felcsiszolása

Az aljzatkiegyenlítő és a víz összekeveréséhez fúrószárat használjunk, és az elegy készítését, illetve a kész massza a vödörből történő kiöntését körültekintően végezzük el, ellenkező esetben a festőnek újabb látogatást kell tennie az ingatlanban. Az önterülő aljzatkiegyenlítő bár folyékony anyag a teljes kidolgozáshoz hosszú spakli használatával rá kell segítenünk az optimális felület eléréséhez. Praktikus az aljzatkiegyenlítést az ajtó fele haladva végezni, elkerülve a már felhordott terület összejárását. A megfelelő száradási idő letelte, és ellenőrzése után az aljzat előkészült a burkolást megelőző folyamat, következő lépésére.



Itt szeretnék egy-két gondolatot megemlíteni

Mi van akkor, ha a fogadó felület nagy része sík, mindössze néhány helyen vannak kiemelkedések?

Ebben az esetben lehet egyszerűbb, ha nem a teljes felületet látjuk el aljzatkiegyenlítővel, hanem a kiálló részeket csiszoljuk le egy síkba a fogadó padló aljzat felületével.